Többek között öt új Duna-híd, számos új Tisza-híd, gyorsforgalmi út, vasútvonalak, repülőterek, vasútállomások felújítása, nagymértékű fejlesztése szerepel a kormány ígéretei között. Szolnok megye is érintett. Csak úgy dől a pénz a választások előtti hajrában? Mondjuk ki: 40 ezer milliárd és ez csak egyetlen minisztérium ígérete.
A Telex.hu bontotta ki részletesen az új, minden eddiginél hatalmasabb és drágább ígéreteket. Szerintük két lehetőség van. Az egyik, hogy 2035-re a világ minden országa közül Magyarországnak lesz a legjobb a közúti infrastruktúrája. A másik, hogy a nemrég megjelent, az állami építési beruházások rendjéről szóló kormányhatározatnak semmi köze a kormány valódi fejlesztési terveihez, és az kizárólag a jövő évi választások előtti ígérgetést szolgálja.
Lázár János akkori építési és beruházási miniszter a 2022-es választások után találta ki, hogy központosítani kell az állami építési beruházások szervezését. Ennek megfelelően a kormánynak tíz évre előre szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót kell elfogadnia, amelyben minden minisztériumnak jeleznie kell, milyen fejlesztéseket és mennyiért szeretne megvalósítani.
40 ezer milliárd csak az ÉKM listáján
A beruházási keretprogram mostanra készült el, annak tervezete nemrég került fel a kormány honlapjára. A mellékletben felsorolt tételek alapján pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársai nem fogták vissza magukat: több tízezer milliárd forint értékben több száz projektet felvittek a listára. Ezek között több olyan fejlesztés van, amely önmagában is több százmilliárd forintba kerülne – vagy fog kerülni, ha tényleg megvalósul.
Az ÉKM listája érdekes olvasmány, az azon lévő tételek összértéke 40 ezer milliárd forint, ami a mostani teljes magyar GDP nagyjából felének felel meg. Lázár minisztériuma tehát a következő tíz évben csak a saját fejlesztéseire évente a mai magyar GDP 5 százalékát költené – ami első hallásra is végtelenül messze van a realitásoktól.
De nézzük, mit ÍGÉR a kormány a következő tíz évre a közlekedésfejlesztésben.
Új autópályák, négysávos utak mindenhol
Az ágazati keretprogram egyértelműen legnagyobb tételeit egy teljesen új gyorsforgalmi út felépítése, illetve több, most még csak egy rövid szakaszban létező autópálya teljes kiépítése teszi ki. A listában ezeken kívül egy sor út négysávosítása szerepel, amelyek, ha mind megvalósulnának, keresztbe-kasul behálóznák Magyarországot. A legfontosabb tervezett gyorsforgalmi utak:
- M100: A terv szerint építenének egy teljesen új, Budapestet délről és nyugatról nagy ívben elkerülő gyorsforgalmi utat, amelyhez két új Duna-híd is tartozna. Az M100 a szlovákiai Párkányból indulna el, és Esztergom-Bicske-Martonvásár-Bugyi-Albertirsa vonalon érne el az M4-es autópályáig. Becsült költség: 2200 milliárd forint.
- M60: Ez az autópálya ma még csak 30 kilométeres, Pécset köti össze az M6-os autópályával, de a Mohácsi Duna-híd képében már építik a folytatását. A beruházási program szerint az M60-at Nyugat felé Barcson keresztül Horvátországig, Kelet felé pedig Bácsbokodig hosszabbítanák meg összesen 898 milliárd forintért.
- M9: Új gyorsforgalmi úttal kötnék össze Szekszárdot és Szegedet 520 milliárd forintból.
- M0 és M10: Megépülne az M0-s Budakalász és Solymár közötti szakasza, valamint ennek meghosszabbítása Esztergom felé összesen 680 milliárd forintért.
- M2: Vácnál fejlesztenék, illetve meghosszabbítanák az M2-es gyorsforgalmi utat Honton keresztül Szlovákiáig 670 milliárd forintból.
- 51-es főút: A tervek szerint 306 milliárd forintból fejlesztenék és kétsávosítanák a Budapestről a Duna bal partján, Kalocsán és Baján keresztül Szerbia felé vezető 51-es utat.
- 47-es főút: 2×2 sávos utat építenének Debrecenből Békéscsabán keresztül Szegedre 734 milliárd forintból.
- 8-as főút: négysávosítás 490 milliárd forintból.
A listában ezeken kívül még szerepel egy sor rendkívül drága közúti fejlesztés, így egy Szekszárd és Kaposvár közötti elkerülő út 300 milliárdért, a Kaposvár és Szigetvár közötti út négysávosítása 300 milliárdból és az M0-s egy szakaszának hatsávosítása 275 milliárdból.
Vasútvonalak fejlesztése
Az ÉKM beruházási listáján szerepel egy sor vasúti fejlesztés, amelyek nagy részéről már tudott a nyilvánosság, de amelyekre eddig a jelek szerint nem volt szándék vagy pénz. Ezek:
- Hatvan-Füzesabony: A Budapest és Hatvan közötti vasútvonalat 2022-vel bezárólag újították fel, a Füzesabony és Debrecen közötti szakaszon pedig most zajlik a felújítás. A kettő közötti, Hatvan-Füzesabony szakasz felújításának most még csak a tervezésénél tartanak, a beruházási lista a kivitelezéssel is számol, ami 416 milliárd forintba kerülne.
- Szeged-Békéscsaba: Szegedet és Békéscsabát ma egy rossz állapotban lévő, egyvágányú, nem villamosított vasútvonal köti össze, amelyet a vonatok mellett a hódmezővásárhelyi tram-train is használ. A beruházási lista a vonal korszerűsítésére 355 milliárd forinttal számol, ami feltehetőleg a villamosítást magába foglalja, az viszont nem egyértelmű, hogy a kétvágányúsítást is.
- Szeged-Kiskunfélegyháza: A magyar kormány az elmúlt néhány évben több mint 800 milliárd forintot költött arra, hogy Budapest és Belgrád között szupermodern kétvágányú vasútvonalat építsen, közben viszont Szegedre még mindig egy ramaty egyvágányú vonal vezet, amin a megállókban kerülgethetik egymást a szembe haladó vonatok. Ez nemcsak a szegedi lakosság, hanem az oda települő BYD-gyár számára is óriási hátrány, mivel az utóbbi vonaton akarja Nyugat-Európába szállítani az autóit. A kormány ezért kétvágányúsítaná és felújítaná a Budapest és Szeged közötti vonalat, erre a lista szerint 221 milliárdot szánnak.
Ezen felül a listában kisebb összegek szerepelnek még egyéb vasútvonalak felújítására is.
Vasútállomások, repülőterek, hidak
A terv szerint a kormány gigantikus összegeket szánna arra, hogy megyeszékhelyek, régiós központok vasútállomásait fejlessze. Ezeket némelyik városban intermodális csomóponttá építenék át P+R parkolókkal és új átszállási lehetőségekkel. Ezekre ennyit költenének:
- Győr: vasútállomás felújítása 150 milliárd forintból.
- Debrecen: 78 milliárd forint.
- Nyíregyháza: 74 milliárd forint.
- Székesfehérvár: 41 milliárd forint.
- Miskolc: 24 milliárd forint.
- Eger: 12 milliárd forint.
A kormány ezenkívül rengeteg pénzt szán különféle repülőterek fejlesztésére, néhányat nevesítve:
- Békéscsaba: 42 milliárd forint.
- Debrecen: 33 milliárd forint.
- Békés: 20 milliárd forint.
- Börgönd: 16 milliárd forint.
- Pécs: 10 milliárd forint.
- Esztergom: 10 milliárd forint.
A listában ezeken kívül nehezen átlátható módon, mintegy odavetve szerepelnek még általános, illetve több fejlesztésre vonatkozó tételek is. Az egyik sor szerint például 100 milliárd forintot szánnának Miskolc, Debrecen és Szeged tramtrain-fejlesztéseire, de az, hogy melyik város mennyit kapna, és a vonalak hova vezetnének, nem derül ki.
A beruházási lista szerint a következő tíz évben öt új Duna-híd fog épülni:
- a már elkezdett, 393 milliárdos mohácsi;
- az M100-as autópálya új hídja Esztergomnál 150 milliárdból;
- az M100-as autópálya új hídja Budapesttől délre meg nem nevezett összegből;
- a Galvani híd a már fent említett 480 milliárdból;
- egy új híd Vácnál 75 milliárdból.
Épülne még ezeken kívül egy sor Tisza-híd, illetve mindenféle vasúti és közúti hidak egyéb folyókon. A teljes, több tízezer milliárd forintnyi fejlesztést felsoroló listát itt lehet nézegetni. Hogy mennyi realitást adunk ennek megvalósulására, azt mindenki maga döntse el. És érdemes mellétenni azt az információt, hogy júniusban újabb 1300 milliárdos dolláralapú hitelt vett fel a kormány, a korábbi hatalmas kínai hitelek mellé.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
